Magyarországnak
kedvező földrajzi fekvése, az áthaladó európai közlekedési folyosók
miatt jó esélye van arra, hogy a térség logisztikai központja, a
Távol-Keletről érkező áruk számára az EU keleti kapuja legyen, ne
pedig tranzitország, ahol csak áthaladnak az áruk - mondta Horváth
Zsolt Csaba, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten.
A European Freight and Logistics Leaders Forum éves
konferenciáján az államtitkár elmondta: Magyarországon az állami
támogatással kiépült 13 kiemelt logisztikai központ mindegyike
elérhető vasúton, s csaknem valamennyi autópályán is, ugyanakkor
kedvezőtlen, hogy a logisztika is főváros-centrikus, mivel 3
logisztikai központ is itt található.
Horváth Zsolt Csaba kiemelte, hogy a 2007-2013 közötti időszakra
érvényes II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében sikeres pályázatok
nyomán az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjaiból jelentős
összegeket, a beruházás értékének akár 80 százalékát lehetne
logisztikai fejlesztésekre igénybe venni.
Az államtitkár közölte: ahhoz, hogy Magyarország európai
színvonalra emelje közlekedés-logisztikai rendszerét, 2007 és 2013
között mintegy 2.800 milliárd forint fejlesztésre lenne szükség.
Horváth Csaba Zsolt emlékeztetett arra, hogy bár az elmúlt
időszakban a fenntartási költséggel együtt évente 150-160 milliárd
forintot fordított a költségvetés útfejlesztésre, a magántőke és az
EU-s források bevonásával Magyarország képes lesz erre az erőltetett
ütemű fejlesztésre.
Az államtitkár megemlítette, hogy az összes
közlekedési-logisztikai beruházáson belül a II. Nemzeti Fejlesztési
Terv keretében vasútfejlesztésre mintegy 800 milliárd forintot, a
vízi közlekedés infrastruktúrájának fejlesztésére pedig mintegy 80
milliárdot terveznek költeni.
Horváth Zsolt Csaba kiemelte, hogy egy raktár és áruátrakó
logisztikai központ csak akkor fejlődhet, ha közvetlen vasúti
összeköttetés és a legközelebbi gyorsforgalmi úthoz bekötő út épül
hozzá.
Tájékoztatott arról, hogy kiemelt logisztikai központ működik
Sopronban, Győrben, Székesfehérváron, Csepelen, Nagytétényben,
Soroksáron, Baján, Szolnokon, Miskolcon, Debrecenben és Záhonyban,
míg Nagykanizsán és Szegeden már kijelölték a területet, ahol a
jövőben megindulhat a fejlesztés.
A magyarországi logisztikai piac mérete mintegy 1.000 milliárd
forint, és 400-500 cég működik teljesen vagy részben ebben az
ágazatban.
